Hal-fajok

 Csuka

Csuka (Esox /ucius). A csuka egyrészt ügyes, falánk ragadozó, másrészt káros is, hiszen sok halat pusztít. A természetbúvárok azonban tudják, hogy a csuka az édesvízi halállomány egészségőre, ugyanis elsősorban a beteg, sérült halakat kapja el. Így azután, ha a tóban vagy folyóban elég csuka van, akkor nincs túlszaporulat, nem fertőzik az állományt a beteg halak. A csuka csak a nagyobbacska kishalakat kapja el. Így azután nem okoz akkora kárt, mint a pisztráng, mely tömege-sen falja fel más halfajok ikráját, halivadékát. Az euró-pai vizekben csak egyetlen csukafaj él, amely közeli rokona az Ázsia és Amerika területén élő csukafajoknak.Tápláléklánc az édesvízben kandicsrák ~ A soka rejtőzését terepszíne' segíti. A csuka szinte mozdulatlanul les a kiszemelt prédára. Páros úszói gyengék, de ezek amúgy is csak kormány-zásra valók; torpedó alakú teste, izmos törzse és fark-úszója vall erőre. A fej - a törzshöz viszonyítva - nagy, az alsó állka-pocs megnyúltabb, mint a felső. A csuka állkapcsában sok fog ül; ezek közül a nagyok a zsákmány megraga-dására valók. A felső állkapocsban, de főként a száj-padláson sűrűn ülő, apró fogakkal tartja fogva a zsák-mányolt halat, hegyük hátrafelé áll, így a csuka szájából  csak a gyomra felé vezet az út.